This is a Hungarian translation of the May 2021 CSET Issue Brief “China’s Foreign Technology Wish List.” The original English-language version is available at: https://cset.georgetown.edu/publication/chinas-foreign-technology-wish-list/

Vezetői összefoglaló

A Kínai Népköztársaság a külföldi technológia megszerzésére irányuló tágabb stratégián belül a “tudomány és a technológia diplomatáiként” (科技外交官) azaz brókereiként lép fel. A Kínai Népköztársaság 52 ország nagykövetségein, és konzulátusain állomásozó S&T diplomaták folyamatosan figyelemmel kísérik a fogadó ország technológiai újdonságait, azonosítják a kínai cégek befektetési lehetőségeit, és azok a Kínai Tudományos és Technológiai Minisztérium (MOST) Nemzetközi Együttműködési Osztályának tengerentúli részlegeként szolgálnak.

Az S&T diplomaták egyedülálló szerepet töltöttek be Kína technológiaszerzési stratégiájában, ezzel hidat képezve a külföldi és a hazai cégek között. Otthon, azaz Kínában a MOST személyzete felveszi a kapcsolatot a kínai cégekkel, valamint nyomon követi azokat a tudományos szempontból szűknek tekinthető keresztmetszeteket, amelyek hátráltatják Kína fejlődését. Külföldön együttműködnek a tengeren túli tudósokkal, a szakmai szövetségekkel, a szórványosan elhelyezkedő céhekkel, és az Egyesült Front Munkaügyi Osztályának személyzetével azokban az országokban, ahol éppen állomásoznak, azért hogy azonosítsák azokat a lehetőségeket, ahol a kínai cégek kapcsolatokat fejleszthetnek és befektethetnek. Röviden összefoglalva, a tudományos és a technológiai diplomaták Kína szélesebb körű technológia transzfer ökoszisztémájának külföld felé néző részét alkotják, valamint figyelemmel kísérik a tudományos újításokat, a technológiai vállalkozásokat, és az innováció egyéb formát, amelyek a kínai kormányzat számára érdekesek lehetnek.¹

Az állami támogatásokat, és infrastruktúrákat felhasználva a kínai magáncégek külföldön könnyebben hozzájuthatnak a technológiához. A MOST nemzetközi tájékoztatási erőfeszítései segítettek a kínai vállalatoknak befektetési, licencelési és gyártási megállapodásokat kötni a külföldi technológiai cégekkel; hogy külföldi kutatások és fejlesztések (K+F) kerüljenek Kínába alkalmazásra; és hogy meghatározásra kerüljenek az élvonalbeli kutatások a tudományos körökben, és a kormányzati laboratóriumokban. Mindezek pedig hozzájárulnak a Kínai Népköztársaság „kinyitási” stratégiájához, és az állami politikában meghatározott célokhoz, beleértve a Gyártva Kínában 2025-öt.²

Erre a következtetésre jutunk, ha megvizsgáljuk a 642 ”nemzetközi technológia együttműködés lehetőségét” (国际技术合作机会) amelyet Kína tudományos és technológiai diplomatái azonosítottak 2015 és 2020 között. A Kínai Népköztársaság nagykövetségének és konzulátusának munkatársai által benyújtott jelentések tükrözik a kínai kormány kiértékelését a több mint 300 külföldi vállalatról, egyetemről, kutatóintézetről és magánszemélyről, akik úttörő szerepet töltenek be a technológia termékek számos terület – továbbá azt is tartalmazzák, hogy ezek milyen valószínűséggel lennének kínai cégek partnerei, megosztanák-e a szellemi tulajdont (IP), vagy alapítanának-e vegyes vállalatokat Kínában. Az alábbi észrevételeink vannak a tudományos és technológiai diplomaták kutatásainak módszereiről, az őket érdeklő projektek tartalmáról, a technológiaszerzési törekvéseik helyszíneiről és sikeréről:

• Módszerek: A tudományos és technológiai diplomaták számos államilag támogatott módszert alkalmaznak, ideértve a Kínai Népköztársaság befolyás állami gépezetét, azért hogy a tengerentúli technológiai fejlesztéseket figyelemmel kísérjék. A „nemzetközi műszaki együttműködési lehetőségek” meghatározása vagy kidolgozása után gyakran azt tanácsolják a kínai cégeknek, hogy vásároljanak részvét, fektessenek be adott pénzösszegeket, vagy pedig külföldi cégekkel kössenek szabadalmi licencszerződést.
• Tartalom: Az esetleges partnerek átvilágítása alkalmával a tudományos és technológia diplomaták hajlamosak olyan befektetési pozíciókat ajánlani, amelyek az ellátási láncokban elősegítik a kínai tőke mozgását, és amelyek a Kínai Kommunista Párt (KKP) által meghatározott fejlesztési célok szempontjából relevánsak. A jelentésben értékelt projektek fele biotechnológiához és mesterséges intelligenciához (AI) kapcsolódik. A KNK diplomatái gyakorta igyekeznek olyan termékeket, és rendszereket beszerezni, amelyeket jelenleg az Egyesült Államok és annak szövetségesei használnak.
• Helyszínek: A kínai tudományos és technológiai diplomaták által hivatkozásként használt technológia projektek közel fele Oroszországból, az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, és Japánból származik. A 2020.júliusi bezárása előtt a Kínai Népköztársaság houstoni konzulátusa (Texas) a világ kínai diplomáciai képviseletei közül a legtöbb tudományos és technológiai projektet irányította. Ennek ellenére az adatállományunkban szereplő projektek kevesebb mint 12 százaléka származott az Egyesült Államokból. A NATO tagok, és az Egyesült Államok által kijelölt fontosabb, nem NATO-szövetségesek a 2015 és a 2020 közötti időszakban a kínai diplomáciai személyzet által megcélzott tudományos és technológiai projektek több mint 70 százalékának adnak otthon, kihangsúlyozva azt, hogy az Egyesült Államok döntéshozóinak kell összehangoltan együttműködniük a szövetségesekkel és a partnerekkel, akik osztoznak a kínai technológiai terheken.
• Siker: Úgy tűnik a kínai diplomaták sikeresek képesek eljárni a külföldi technológia megszerzésében. Az „együttműködési lehetőségként” azonosított 30 vállalatból álló minta vizsgálata után úgy találtuk, hogy azok körülbelül fele ténylegesen partneri viszonyt létesít a kínai vállalatokkal, vagy egyéb más módon hozza nyilvánosságra a szellemi tulajdonát azt követően hogy a tudományos és technológiai diplomaták potenciális partnerként azonosították azokat.

1. William Hannas és Huey-meei Chang, „Kína hozzáférése a külföldi mesterséges intelligencia technológiához: Kiértékelés” (Biztonsági és Feltörekvő Technológiai Központ, 2019.szeptember), https://cset.georgetown.edu/research/chinas-access-to-foreign-ai-technology/.
2. Tai Ming Cheung et al., “innovációs tervezése: Kína technológiai, energetikai, ipari és védelmi fejlesztési terveink értelmezése” (Globális Konfliktus és Kooperációs Intézet 2016.július 28), https://www.uscc.gov/sites/default/files/Research/Planning%20for%20Innovation%20-%20Understanding%20China’s%20Plans%20for%20Tech%20Energy%20Industrial%20and%20Defense%20Development072816.pdf.